Először is tisztázzuk a torzítás fogalmát. Amikor valamely eszközre vagy komponensre az optimális bemeneti szintjénél nagyobb jelet küldünk, az eszközünk torzítani fogja a jelet. Egy egyszerű példa a színusz hullám. Túlvezérlés esetén a hullámforma teteje és alja le lesz vágva és elkezd közelíteni a négyszögjel felé. Ezáltal jelentősen módusul a hullámforma, általa pedig a gitár hangja. Persze nem ilyen egyszerű a helyzet a gyakorlatban, de ebbe most ne menjünk bele.
Maga a torzító a legrégebbi effekt az elektromos gitár történetében. Amióta létezik a gitárerősítő, létezik a torzítás is. Tehát az első torzítótípus a gitárerősítő, a kiegészítőivel (hangszóró) egyetemben.
Az egyik legelső felvétel ahol már torzított gitár szerepel Willie Kizart nevéhez köthető az Ike Turner zenekarből. 1951-ben vették fel többek között a 'Rocket 88' című számot - melyet egyben az első rock'n'roll felvételnek is tartanak - egy szállítás közben enyhén megsérült erősítőn. A 60-as években már erősebb törzítás is fellelhető, pl. Beatles Revolution. Sir Paul McCartney mesélte egy interjúban hogy lemezfelvétel közben ijedten mondta a hangmérnök hogy bocs, de a műszer pirosban volt, most mi legyen...szerencsére a zenekarnak így még jobban tetszett. Aztán (vagy párhuzamosan) berobbant Jimi Hendrix a Marshall erősítőivel. Majd évtizedről évtizedre erősödött a torzítás mértéke. Ma a High gain a divat, ami bizony igen messze van a kezdetektől. A hangzás sokkal inkább szól az erősítőről mint a gitárról.
A gitárerősítő, mint torzító:
- Túlvezérelt bemenet: Ha a bemenetre felerősített jelet küldünk, már a bemeneti fokozatot ill. csövet is túl lehet vezérelni. Ezt jellemzően booster vagy overdrive pedállal szokott történni, de sok mai nagyjelű pick up is túl tudja vezérelni a bemenetet.
- Előerősítő fokozat (előfok) torzítása: Ez lényegében a csöves torzító (tube drive), amikor a torzítást a csövek túlvezérlésével érik el. A tranzisztoros előfokkal rendelkező erősítők torzított hangja minőség tekintetében messze elmarad a csöves erősítőké mögött.
- Végfokozat torzítása: Nos ez az a pont, amitől mind a mai napig a csöves erősítőket használják a gitárosok. A végfokcsövek túlvezérlése semmivel nem helyettesíthető. A különböző csőtípusok és kapcsolások jellegzetes hangot biztosítanak az erősítőknek. Egészen más hangja van egy Marshall, Soldano, Peavey vagy más gyártó erősítőinek.
- A kimenő és hálózati trafó torzítása: Az erősítők tervezésénél ezzel is számolnak a mérnökök. Például egy Fender és egy Marshall kimenő trafó hangja teljesen különbözik egymástól.
- Hangszóró torzítása: Ellentétben a hifistákkal, akik ugyancsak elégedetlenek ha torzít egy hangszóró, a gitárerősítők hangszórói a bemeneti jel függvényében torzíthatnak. Elég nehéz meghallani ezt a fajta torzítást, hiszen nagy hangerőnél lép csak fel ez a fajta hatás (effekt!), ahol viszont már az előző torzítások is léteznek. Ugyanaz az erősítő más hangszórókkal egészen más hangot ad, de ezt majd máshol tárgyaljuk.
Tehát bátran állítom, hogy a torzított gitárhang esetében 50%-ban az erősítő hangja dominál, amennyiben az egy 'high class' csöves darab.
Az erősítőkkel kapcsolatban ajánlom, hogy a zenész szótárban nézd meg a crunch és high-gain fogalmakat
A továbbiakban az önálló modulként megvalósított effektekről beszélek, függetlenül attól hogy az egy padlóeffektben vagy multieffekt processzorban található.
Boosterek: A boosterek feladata megnövelni a jelerősséget. Alapesetben egy szabályzógomb található rajtuk, ami az erősítés mértékét határozza meg. Jellemző variánsa a treble booster, ahol a beállítás függvényében inkább a magasabb frenkvenciákat emeli ki. Jól használható kisebb jelű hangszedők jelszintjének megemelésére vagy az erősítő bemeneti szintjének túlvezérlésére. Típusok: clean booster, treble booster, de lehet mid booster is, ami a középtartomány kiemelését teszi lehetővé.
Overdrive: Általában a tiszta hangzástól az enyhe/ közepes torzításig beállítható effekt. Minőségi csöves erősítő hiányában jól lehet vele szimulálni a crunchos hangzást. Jelszint növelésére is szokták használni - például szólóhangerő kiemeléshez - mikor az erősítőn eleve nagyobb a torzítás. (Ibanez TS-9)
Distortion: Nagyobb torzítást adó effektek, jól lehet vele szimulálni a high gain, vagy egyéb nagyobb torzítást adó erősítőket. (Boss HM2, DS-1)
Fuzz: Jellegzetes hangú, nem kifejezetten általános célú torzító. A bejövő jelet szinte a négyszögjel felé közelíti, ami bár felhangokban gazdag, mégis kicsit idegen a megszokott gitárhangzástól. Kreatív gitárosok eszköze - lásd Jimi Hendrix...:) (Dunlop Fuzz Face)
